Bartender

A szórakozóhely bárpultjánál kérsz a csapostól valami jó koktélt és már indulsz is bulizni. Így szokott történni, igaz?  Ha kissé szofisztikáltabb vagy, akkor talán mixernek nevezed magadban a téged kiszolgálót. De mindkét esetben tévedsz. A bárpult mögött álló pultos ugyanis nem csapos, és hivatalosan nem is mixer. Ő a bartender, a bárpult egyedura. Ugyan Magyarországon tévesen a mixer szó terjedt el, de nem baj, ha egyre többen tudjuk, itt sokkal többről van szó.

Nálunk – ami az elismertséget, megbecsülést illeti – a bartender szakma még gyerekcipőben jár. Pedig egy jó bartender nemcsak italokat készít, kever, alkot, felszolgál, hanem igazi művész is. A bartender szakma tulajdonképpen hivatás, amelyet félgőzzel és félszívvel nem lehet űzni.

Mit jelent a bartender?

A bartender a bárpult mögött álló személy, aki kiszolgálja, szórakoztatja a vendégeket, miközben látványosan és odafigyeléssel elkészíti a kért italokat. Igen, igazad van, tulajdonképpen ő a pultos, csak hogy sokkal több annál.

A bartender egyébként angol kifejezés, a barkeeper szinonimája, amit mi Magyarországon bármixerként vagy mixerként használunk. A mixer kifejezés azonban semmiképp sem szerencsés, hiszen az egy gép, vagy a koktélok feltöltő itala. Nálunk mégis ez a kifejezés a jellemző.

Hivatalosan külön neve van az ebben a szakmában dolgozó nőknek is. Őket barmaid-nek nevezzük. A bartender és barmaid segédje a bartender-tanuló, vagyis a barback, bar-assistant. A fölöttük álló személy pedig a barmanager, aki az egész bárért felel.

Amint látod, ebben a szakmában a hivatalos elnevezések angolul vannak, és a világon mindenhol így is használják őket. A báreszközöket is elsősorban angol néven találod meg (Bar Caddy, Bar Mat, Blender, stb. Amúgy sem árt, ha bartenderként tudsz egy idegen nyelvet. Az angol a legszerencsésebb választás. Már csak a történelmi hűség kedvéért is.

A bartender szakma eredete

A mai értelemben vett első bárok a 19. században, Amerikában jöttek létre. Tulajdonképpen a középkori tavernák, pubok, vadnyugati szalonok utódjai voltak. A leginkább szembetűnő különbség az, hogy a bárok már kizárólag csak az italok fogyasztására koncentráltak.

Akkoriban még elég csekély volt az italkínálat, ezért sokszor keverték a meglévőket, vagyis koktélokat készítettek, hogy bővítsék a választékot. Ezeket hívták american drinks-nek, a bárokat pedig american bar-nak.

Az italkeverés miatt egyre több eszköz is megjelent a szakmában, és hamarosan megszületett a bartender fogalma is. Híres sztár-bartenderek igyekeztek terjeszteni a műfajt, a 19. század végén pedig már koktélrecept-gyűjtemények is megjelentek.

A legfontosabb báreszközök, a legfontosabb töltéstechnikák

Mielőtt azonban belenéznél pár receptbe, nem árt tisztában lenni azzal, hol és mivel is készülnek ezek a különleges kevert italok. Aki ma úgy dönt, hogy bartender szeretne lenni, a bárpult megismerésével kezdi el a képzést. A bárpult ugyanis egy igai bartender második otthona. Csukott szemmel is tudja, mit hol talál, és minden eszköze makulátlan. A korábban említett eszközökön túl még számos fontos kelléket használ a bartender. A teljesség igénye nélkül nézzük a legfontosabbakat:

  • Bar Caddy
  • Barista eszközök
  • Bárkanalak
  • Bárkendők, törölközők
  • Blender
  • Cocktail dekorok
  • Eszközök külön citrusfélékhez
  • Flair eszközök
  • Gumitermékek (Tálca, Gumicsik, BarMat, Csepegtető)
  • Gyümölcstartók
  • Habszifonok
  • Italadagolók
  • Italmércék
  • Jégtárolók
  • Kések
  • Kiöntődugók – Italkiöntők
  • Különleges Poharak / Bögrék
  • Muddlerek
  • Shakerek
  • Strainerek – Koktél szűrők
  • Szívószálak
  • Üveg – Flair nyitók

Természetesen a modern kor követelményeinek megfelelően különböző stílusú eszközöket (tiki, réz, arany, stb.) találhatunk a bárokban a klasszikus termékektől kezdve a fancyn át egészen a fashionig. Aki már alaposan megszemlélt egy bárpultot, tökéletesen átérzi, miért is bánnak a bartenderek tisztelettel a munkakellékeikkel. A velük való foglalatosság tényleg a szenvedélyről szól. Nem véletlen, hogy ezt különböző keverési, sőt, töltéstechnikákkal is fokozzák. A profi bartenderek nemcsak mércékkel, de anélkül is képesek eltalálni a megfelelő arányokat. A Free pouring öntési technika ismerete és helyes használata ma már elengedhetetlen a nívósabb bárokban. Ahhoz azonban, hogy sztár bartender lehess, még ez sem elég.

Sztár bartenderek, akik legendákká váltak

Jerry Thomas, a koktélkultúra atyja (1830 – 1885)

„How to Mix Drinks or The Bon-Vivant’s Companion“ című, 1862-ben megjelent könyve mai napig a bartenderek bibliája. Pedig Jerry Thomas először halászként, majd aranyásóként próbált boldogulni az életben. 1851-ben ugyan nyitott egy bárt New Yorkban, de kalandvágya továbbra is hajtotta. Bejárta Európát, később pedig amerikai nagyvárosok bárjaiban állt bartenderként munkába. Magával ragadó egyéniségének köszönhetően hamar ismert és kedvelt lett.

Rengeteget kísérletezett az italokkal, élvezettel talált ki új koktélokat. Ilyen volt a Blue Blazer, az egyik „legveszélyesebb” koktél is.  Mivel a shakert akkoriban még nem ismerték, két keverőpohár segítségével dobálta a lángoló whiskeyt egyikből a másikba. Ez a ma már nem használt technika a „throwing” volt.

Pár év elteltével tért csak vissza New Yorkba, ahol a Metropolitan Hotel bartendere lett. Ekkor jelent meg világhírű mixerkönyve is. Sikereinek köszönhetően 1868-ban már saját bárt is nyithatott a Broadway-en, ami a kor hipstereinek kedvenc szórakozóhelye lett.  Koktélshow-i annyira népszerűek voltak, hogy mindenki Jerry Thomast akarta látni munka közben.

Igazi életművész volt, tipikus Bonvivan. Összegyűjtött vagyonát feltette a tőzsdére is, de olyan nagyot bukott rajta, hogy meg kellett válnia szeretett bárjától.  Hiába nyitott később olcsóbb helyeken bárokat, a csillaga már sosem emelkedett újra a magasba. 1885-ben halt meg 55 évesen. Mai napig Professzorként emlegetik tudása, bartender ismeretei és könyve miatt.

Henry Charles Ramos, akiről koktélt neveztek el (1856 – 1928)

Vincennesben, Indianban született Németországból származó szülők gyermekeként. Azon kevés bartenderek egyike, akiről később koktélt neveztek el. Neki állít emléket a híres Ramos Gin Fizz.

1874-től számos helyen dolgozott bartenderként. Elsősorban New Orleansban, majd Baton Rougeban és Birminghamben is. A munkájával megkeresett félretett pénzéből 1888-ban megszerezte a new orleansi Imperial Cabinet szalont, ahol hamarosan meg is alkotta fenti híres italát akkor még New Orleans Gin Fizz néven. Hamar igen ismert és keresett bártender lett. Csaknem 20 évig dolgozott itt, majd megvette a turista negyed központjában található Stag Saloon-t. Bárja állandóan teltházzal működött, a vendégeknek sokszor egy órát is kellett várniuk az italukra, mégsem bánták. 1915-ben, a híres Mardi Gras idején 35 bartendert (Shaker Boys) kellett felvennie, akik semmi mást nem csináltak, csak a híres koktélját.

Az amerikai szesztilalom ellen azonban ő sem tehetett semmit, 1919.október 27-én elkészítette az akkori utolsó Gin Fizz-ét. Csak pár évvel később hozta nyilvánosságra addig titokban tartott receptjét, ami a szesztilalom végén a Roosevelt Hotelben újra feléledt.

Bár itala tette híressé, a bartender világra gyakorolt hatása mégis személyiségének volt köszönhető. Ramos – ellentétben Jerry Thomas-szal – nem volt showman. Sőt! Kollégái és vendégei azért tisztelték annyira, mert munkájában 2 dolgot tartott minidig szem előtt: „Add magadból a legjobbat és csak jó hozzávalókat használj!”

A minőség ilyen megbecsülése jellemezte egész bárját: utálta a részegeket, és ehhez akkor is tartotta magát, ha anyagilag nem járt vele túl jól. Hamar szóbeszéd tárgya lett, hogy nála sosem részeg senki. Ramosnak ugyanis az volt a véleménye, hogy részegen az ember ítélőképessége annyira legyengül, hogy nem tudja értékelni, megítélni az ital minőségét. Ezért személyesen ügyelt arra, hogy a mintegy 20 alkalmazottja közül senki se adjon több italt az esetleg illuminálttá váló vendégnek. Maga pedig igyekezett rábeszélni az illetőt a hazamenetelre. Bárját mindig pontban este nyolckor be is zárta, senki sem kaphatott utána egy korty italt sem.

A történelem folyamán még született pár igen híres és megbecsült bartender, mint

  • Harry Craddock (1876 – 1963), a „The Savoy Cocktail Book” című mixerkönyv megalkotója, az amerikai koktélok elterjesztője.
  • Tom Bullock, az első afro-amerikai bartender, aki könyvet írt a koktélokról 1917-ben The Ideal Bartender címmel.
  • “Cocktail” Bill Boothby, aki kora legjobb mixere volt. Az ő nevét viseli a Boothby coctail.
  • Ada Coleman, barmaid, aki “Coley”-ként lett ismert Hanky Panky koktéljának köszönhetően.
  • Ernest Gantt, a tiki mozgalom atyja, a Zombie koktél kitalálója.
  • „Trader Vic” Bergeron, a Mai tai és a Painkiller megalkotója.
  • Constante Ribalaigua Vert, a 20. század közepének egyik legnagyobb mixológusa, a Longines Cocktail kitalálója
  • Charles H. Baker, a „The Gentleman’s Companion” című könyv megalkotója, a Colonial Cooler kitalálója.
  • Dale DeGroff, a Koktél Király, számos díj nyertese, a mai koktélőrület kiindulópontja.
  • De itt vannak napjaink sztárjai is, mint Simone Caporale, Luca Cinalli (Európa bajnok bártender), vagy Vito Calculli.

A szakma elterjedése

A szakma és a koktélok igazi népszerűsége tehát lassan terjedt csak el a világban. Az első áttörést az amerikai – 1920 és 1933 közötti – alkoholtilalom hozta meg. A törvényalkotók célja ellenére az alkoholfogyasztás egyáltalán nem hagyott alább, sőt, beindult az alkoholturizmus. Ennek köszönhetően egyre több helyen ismerték meg az amerikai bárkultúrát, és az amerikaiak is egyre több külföldi italkülönlegességgel kerültek kapcsolatba. Ez az időszak a koktélok népszerűségének is nagyon kedvezett. Az 1950-es években ezért Amerikában már tömegjelenségről beszélhetünk a koktélok és bárok kapcsán, ami aztán villámgyorsan terjedt el a világban.

Hazánkban az első komolyabb népszerűségi hullámot a Cocktail című film hozta meg, amiben az akkor még nagyon fiatal Tom Cruise játszotta a főszerepet. Az emberek fejében azóta is az a kép él, ha egy bármixerre gondolnak. Pedig a dobálós, akrobata mutatványokkal szórakoztató embereknek kicsit más a szakmája. Ők a flair bartenderek, akik a mai napig számos világversenyen is összemérhetik tudásukat és ügyességüket.

Mi a különbség a bartender és a flair bartender között?

Vegyük át még egyszer az alapokat. Az italkészítés, italkeverés maga a bartending vagy barkeeping. A bartender pedig az a személy, aki az italokat kikeveri és a vendéget közben szórakoztatja. A barmaid ugyanez, csak nőben. Ha viszont az italkeverés mutatványokkal is párosul, már flair bartendingről beszélünk. A flair bartender ugyanis poharakkal zsonglőrködik, tüzet gyújt, üvegeket dobál, s mindeközben profi módon el is készíti a rendelt koktélt. A flair bartendinget eredetileg éppen ezért „Olympic Bartending”-nek hívták. Ma két ágát is megkülönböztetjük:

  • A Showflair esetében nem az italkészítés, hanem a köré tervezett show áll a középpontban. A flair bartendingnek ez az ága méretteti meg magát a világversenyeken.
  • Working-flair esetében ezzel szemben a tökéletes koktélkészítésé, az időhatékony kiszolgálásé a főszerep. Itt is kell szórakoztatnunk a vendégeket, de ebben az esetben kevésbé kockázatos mutatványokkal. A gyorsaság és a pontosság a lényeg.

Egyik legsikeresebb magyar flair bártenderünk éppenséggel egy hölgy, Malomhegyi Anett. Az egyébként modellként is ismert magyar bajnoknő már többször is képviselte hazánkat flair bartender-versenyeken. Komoly nemzetközi sikerei vannak, világbajnoki ezüstéremmel is büszkélkedhet. Anett jelenleg Londonban él, ahol ma már barmanagerként dolgozik és irányítja a bartenderek munkáját.

Mi a feladata egy bartendernek?

Nagyon egyszerűen szólva a vendégekkel való törődés, az ő teljes körű kiszolgálásuk. A bártender ugyanis, ahogyan korábban már utaltunk rá, nem egy egyszerű pultos. Ő az, aki csodálatos és esztétikus italkölteményekkel nyűgözi le a betérő vendégeket. A feladata azonban nem itt kezdődik:

  • Mindenekelőtt gondoskodik az árubeszerzésről, készletezésről, tárolásról.
  • Előkészíti a munkaterületét, vagyis a pultot és a Back Bar-t. Ez a bártender mögötti rész, ahol az italtartó polc (liquor display), a pohártartó, a kávégép, és a pénztárgép is található.
  • Nyitásra előkészíti a vendégteret is.
  • Fogadja a vendégeket, ismerteti a választékot, ajánl.
  • Felveszi a rendelést, majd felszolgálja azt.
  • Nem utolsó sorban pénztárgépet kezel és elszámolást készít (standol).

Mindezek mellett pedig tökéletes koktélokat és kávékölteményeket készít, hiszen a bartender barista is egyben. Több koktélnak alapja ugyanis a kávé (pl. Espresso Martini), tehát elkerülhetetlen a kávégép profi használata is. Láthatjuk, hogy egy bartendernek tulajdonképpen mindenhez kell értenie, ami a pultnál és körülötte történik. Még a vendégekhez is. Mert a jó bartender olyan, mint egy pszichológus.

Milyen a jó bartender?

Biztosan láttad már filmekben, hogy a vendégek a bartendereknek gyakran kiöntik a lelküket. Tanácsot kérnek, vagy csak beszélgetnek velük mindenféléről. A filmbéli bartender pedig minden esetben tökéletes hallgatóságnak, beszélgetőpartnernek bizonyul. Természetesen a keze közben is jár, és maximális pontossággal dolgozik.

Nos, ez nem csak mese. Az igazi bartender, aki szívvel-lélekkel látja el a munkáját, valóban ilyen. Vagyis mérnök, pszichológus, üzemvezető, történész, művész, antroplógus, teológus, politikus, vagy színész. Attól függően hozza előtérbe egyik vagy másik oldalát, hogy éppen milyen vendéggel van dolga.

Fontos tehát, hogy a jó bartender

  • figyelmes,
  • maximalista,
  • érdeklődő,
  • intelligens,
  • fegyelmezett,
  • szenvedélyes,
  • alázatos,
  • ügyes kezű és
  • szakmailag tökéletesen felkészült személyiség legyen.

Sok múlik ugyanis a bartenderen. Ha a vendég nem érzi a profizmust és a maximális odafigyelést, könnyen örökre búcsút inthetünk neki és a jó hírünknek is. Egy jó bartender éppen ezért figyeljen a vendégek testbeszédére:

  • Ha a vendég távolabbra tolja magától a telefonját, akkor még maradni akar. Ilyenkor kínáljuk új itallal.
  • Ha a lábfejei az ajtó felé állnak, kellemetlenül érzi magát. Érdemes neki segíteni a feloldódásban pár kedves szóval.
  • Ha a vendég az ajkait rágja, valószínűleg feszült. Ilyenkor elkelhet egy erősebb ital is.

Ha ismered az ilyen „lélekbe-látó” trükköket, sokkal nagyobb esélyed van a szakmában. Viszont ha nem tartod be mellette a következő szabályokat, semmire nem mész a fentiekkel.

10 dolog, amit mindenképp tarts be bartenderként

Valószínűleg bartenderként jobban vonz a koktélok világa, mint esetleg a pénztárgép-kezelés. De ne feledd, a bartender elsősorban szolgáltat. Bizonyos szabályokat be kell tartani ennél a munkánál is. A profi kiszolgálás, a teljes összkép nagyon sokat számít a vendégeknek. Ez az, ami a jó bártendert megkülönbözteti a rossztól. Éppen ezért

  1. Ügyelj a megjelenésedre! Az igazi bartenderek mindig stílusosak. Legyél ápolt, és igényes a külsődre. Főleg a kezeidre!
  2. Ha dohányzol, ne tarts gyakran cigiszünetet, de minden alkalom után moss kezet, mielőtt a báreszközökhöz érsz!
  3. Minden italkérést egyformán kezelj! Akkor is, ha a kért koktél túl snassz. Esetleg javasolhatsz minőségibb italt, de soha ne becsméreld a vendég ízlését!
  4. Gyakran moss kezet a pultnál is. Koktélt készítesz, friss gyümölcsökkel, gépekkel, pénzzel dolgozol. Alapvető, hogy mindig tiszta kézzel kezd az újabb rendelés elkészítését.
  5. A jeget ne pohárral mérd ki. Arra való a jéglapát!
  6. Felszolgáláskor a poharat még véletlenül se fogd meg a szélein!
  7. Ne mobilozz akkor sem, ha épp nincs újabb rendelés. A vendégek úgy hinnék, nem érdekelnek.
  8. Figyelj a vendégek alkoholfogyasztására. Ha kell, udvariasan vedd rá a túl kapatos fogyasztót a távozásra.
  9. Minden vendéggel egyformán foglalkozz! Ne csak a barátaiddal diskurálj!
  10. Munkaidőben ne fogyassz alkoholt!

Ha ezeket betartod, biztosan elnyered a vendégek szimpátiáját. A neheze azonban csak ezután jön.

Mit kell tudnod bártenderként?

Utaltunk már rá, de nem lehet elégszer hangsúlyozni: a szakmai alázat és tudás elengedhetetlen egy bartendernek.

  • Tisztában kell lenned az italokkal és a történetükkel.
  • Ismerned kell a bárt és az eszközöket.
  • Alkalmaznod kell a koktélkészítési technikákat.
  • Tisztában kell lenned a standard és modern bartendinggel.
  • Össze kell tudnod hangolni a különböző munkafolyamatokat.
  • Ismerned kell a különböző szervírozási módokat, díszítéseket.
  • Nem árt, ha ismersz egy-két flair technikát
  • Szükséged van alap barista ismeretekre is.
  • Tudnod kell mérce nélkül is pontosan mérni, és
  • vakon is felismerni az italokat.

Ehhez pedig nagyon sokat kell tanulni, folyamatosan bővíteni az ismereteket, de mindenekelőtt gyakorolni. Ha igazán jó bartender szeretnél lenni, akkor nem úszod meg lelkiismeretes felkészülés és állandó gyakorlás nélkül. Bártendernek lenni ugyanis elkötelezettség, hivatás, szerelem.

Igazán jó bartenderből nincs sok, miért ne lehetnél te az egyikük? A világ legjobb bárjának vezető bartendere, Erik Lőrincz is magyar származású.

És miért jó bartendernek lenni?

Mert a bartender

  • Az éjszaka pulzusa,
  • egy nagyon régi történet része és részese,
  • lovag,
  • szabad szellem,
  • felfedező,
  • rocksztár,
  • pap és
  • orvos is egyszemélyben.

A bárpult mögötti világ tehát egy külön színpad, igazi koktél, ami csak arra vár, hogy kipróbáld.

Koktélok, a bártender szakma lényege

Hivatalosan 1806 óta ismerjük a koktélokat, bár akkoriban még csak alkoholból, cukorból, vízből és valamilyen keserűből készítették őket. A koktél elnevezés feltehetően a 18. századi kakasviadalokról kapta a nevét, de máig több legenda kering az elnevezéssel kapcsolatban. A cocktail szó szerint kakasfarkat jelent. A korabeli kakasviadalokon rendszerint koccintottak a győztes állat tiszteletére, még pedig aszerint, hogy mennyi színes farktolla maradt. Annyi italból keverték ki ugyanis az áldomást, vagyis a koktélt.

Természetesen a koktélok az elmúlt több mint két évszázadban rengeteget változtak. Történelmi szempontból megkülönböztetjük

A hivatalos koktélcsoportosítás viszont elismerés alapján történik:

  • hivatalos koktélok (nemzetközileg ismertek és regisztráltak, vagyis IBA official cocktails), illetve a
  • fantázia koktélok, amelyek a hivatalosak változatai vagy teljesen új receptek

Alkoholtartalom szerint is csoportosíthatunk, hiszen a legtöbb koktélnak már létezik az alkoholmentes párja. Az alkoholos koktélokat viszont a bennük található fő alkohol alapján különböztetjük meg. Eszerint vannak

  • whisky- (pl. Godfather, Linchburg Lemonade),
  • vodka- (pl. Vodka Orange, Black Russian),
  • tequila- (pl. Tequila Sunrise, Margarita)-,
  • rum- (a legelterjedtebbek, pl. Mojito, Daiquiri-k),
  • gin- (pl. Gin Tonic, Gin Fizz),
  • pezsgő vagy bor (pl. Kir Royal, Tessarossa) alapú koktélok, illetve
  • lángoló (flaming) koktélok is (pl. Flaming Sombrero, Flaming Lamborghini).

Elkészítésük is többféle lehet:

  • Kevert (blended)
  • Rázott (shaked), vagy
  • Tört (muddled).

Mennyiség szerint viszont

  • Long drink-ről (hosszú ital),
  • Short drink-ről (rövid ital) és
  • Shooter-ről (30-60ml) beszélünk.

Hazánkban jelenleg a 80-as évek trendi koktéljai hódítanak a leginkább, mint a Pina Colada, Mojito vagy a Sunrise.

Látható, hogy szakmailag valóban toppon kell lennie annak, aki jó bártenderré szeretne válni. (Nem árt, ha szeretted a suliban a kémiát, biológiát és a matematikát.) Ugyanakkor fizikai erőnlétre és teherbírásra is szükség van ebben a szakmában. A bártender, bármixer munkaideje java részét állva tölti és rendszerint éjszaka dolgozik. Bírni kell tehát az éjszakázást, az esetleges hangos zenét és a fordított életet. Cserébe elég jól fizető és folyamatos fejlődést biztosító szakmáról van szó. Mert a bartenderségnél nem áll meg a világ. A legújabb hullám a mixológusok világa.

Bartender vagy mixológus? Mi a különbség?

Nagyon egyszerűen megfogalmazható: a bartender professzionális szinten keveri az ismert italokat, a mixológus pedig új csodákat alkot. Természetesen a határok nem tudnak ennyire elkülönülni, de ahhoz, hogy valaki mixológus legyen, tényleg kell némi plusz.

Te is beláthatod, az italkeverés és az új koktélok megalkotása tényleg két különböző dolog. Ez utóbbinál nagyon magas szinten kell ismerni a különböző adalékanyagok szerkezetét, hatásait, kombinálhatóságát. Ehhez pedig nemcsak tudás, hanem szenvedély is kell. Ha ez benned is megvan, akkor nagy eséllyel lehetsz kitűnő mixológus is. Mi a legerősebb alapokat adjuk meg hozzá. A többi rajtad múlik.

Mennyit keres egy bartender?

A bartenderek keresete nagyban függ a munkaadótól, a vendéglátóhely színvonalától, illetve földrajzi elhelyezkedésétől. A vendéglátóiparban külföldön átlagosan 450 000 – 885 000 forintnak megfelelő összeghez juthatunk havonta.

Keresett munkaerő a megbízható bartender. Ilyen területen

  • óceánjáró luxushajón 450 000 – 850 000 Ft,
  • Németországban 885 000 Ft
  • Egyesült Királyságban 780 000 Ft, illetve
  • Magyarországon 180 000 – 300 000 Ft közötti

összeg a havi bér.

A Bols Mixer Akadémia mixer képzése

A Bols Mixer Akadémia Mixer képzésének köszönhetően könnyen elhelyezkedhetsz itthon és külföldön is, hiszen a sikeres vizsgát követően partnereinktől azonnali munka ajánlatokat kapsz.

A tanfolyam végén elméleti és gyakorlati vizsgát tehetsz. A sikeres vizsga végén kétnyelvű tanúsítványt állítunk ki, melyet a Bols Mixer Akadémia nemzetközileg elismert háromnyelvű oklevéllel is hitelesít.