Sokan szeretnének világot látni, de mint tudjuk, ehhez pénz is kell. A hajós pincérkedés viszont pont az a munka, amellyel pénzt is kereshetünk és rengeteget utazhatunk is. Ahhoz azonban, hogy valaki felkerülhessen egy folyami utasszállító hajóra dolgozni, szükséges egy-két dolog. Majoros Viktória, a Bols Mixer Akadémia pincér-, felszolgálóoktatója közgazdász diplomával döntött úgy, hogy hajóra száll és felcsap pincérnőnek. Őt kérdeztük arról, milyen feltételei vannak ennek. Mit kell ahhoz tudni, milyennek kell lenni, ha valaki folyami hajós pincérként szeretne elhelyezkedni.
Eredetileg közgazdász vagy, azon belül is üzleti kommunikációra szakosodtál. Hat évet el is töltöttél ezen a területen. Miért hagytad ott és kezdtél bele valami egészen másba? És miért pont a pincérkedést választottad a marketing szakma után?
Jött egy olyan pont az életemben, amikor azt éreztem, hogy zsákutcába jutottam, nem tartok semerre. Elegem volt a fővárosi mókuskerékből, és értelmetlennek tűnt a munkám is. Ki akartam szállni, el akartam menni, és úgy gondoltam, ehhez a legjobb választás, ha külföldre megyek dolgozni. Miután cél volt a pénztőke gyűjtése is, így fontos volt, hogy olyan helyet találjak, ahol a szállást és az étkezést is biztosítják. Így jött a hajózás gondolata.
Miért a pincérkedést választottad?
A pincérkedést az a munkaerőközvetítő cég javasolta, amelyiknek a segítségével hajós felszolgálói szerződéshez jutottam. Azt mondták, a nyelvtudásom megfelelő ehhez a munkakörhöz, ugyanis eredetileg szobalánynak jelentkeztem.
Muszáj megkérdeznünk: Nem derogált diplomásként kétkezi munkát végezni, másokat kiszolgálni?
Nem. Folyami utasszállító hajókon, vagyis mondhatjuk úgy is, hogy úszó szállodákon dolgoztam. Három különbözőn is. Valójában az, amit marketinges cégeknél értékesítőként csináltam nagyon közel áll ahhoz, ami egy jó pincér feladata: feltérképezni a vendég igényét és kínálatunkból megtalálni, ajánlani számára a legjobb megoldást – mindegy, hogy az egy finom koktél vagy épp egy online szolgáltatás.
Mennyivel másabb ez a munka, mintha valaki egy „rendes” étteremben szolgálna fel a városban?
A hajós munkakörökre általánosan jellemző, hogy az nem csupán egy munkahely, hanem egy életmód. A hajón minden meghatározott menetrend szerint történik, és ez akkor is hatással van ránk, amikor épp a szabadidőnket töltjük és nem dolgozunk. Kifejezetten a pincéreket érintő általános különbség a szárazföldi munkához képest, hogy a hajón a részlegek besegítenek egymásnak. Tehát a felszolgáláson túl például gyakran segítettünk a szobalányoknak a takarításban és porszívóztuk a kabinokat. Cserébe pedig a szobalányok minden gálavacsora ideje alatt már ott álltak a konyhában és polírozták a poharakat és evőeszközöket, amíg mi még a negyedik, ötödik fogást szolgáltuk fel.
Vannak-e előnyei a hajós pincérkedésnek?
Mindenképp. A hajón sokkal szigorúbbak a HACCP előírások, amelyeket szigorúan betartatnak a pincérekkel is, de épp ennek köszönhetően kifejezetten tiszta és igényes környezetben dolgoztunk.
Ami a szárazföldi pincérmunkához képest pedig szerintem könnyebbség egy hajón, hogy minden egyes új turnusnál (hetente, 10 naponta) ismétlődik minden: a menü, az italkínálat, az akciók – tehát pár hét alatt meg lehet tanulni minden ételről és italról azokat a tudnivalókat, amelyek ahhoz kellenek, hogy jól tudjunk ajánlani. A hajókon alkalmazott felszolgálási rendszereket rengeteg 4-5 csillagos szálloda alkalmazza, így hajós felszolgálóként a szárazföldi éttermekben, szállodákban kiválóan kamatoztatható a hajós tapasztalat.
Meddig lehet bírni ezt a tempót a hajókon? Sajnos neked is abba kellett hagynod…
Vannak olyan ismerőseim, akik 10-15 éve hajóznak. Könnyen bele lehet szeretni és bele lehet ragadni ebbe az életmódba. Engem a lábam „szólított” haza még egy hajózás előtt szerzett sérülés miatt. De mindenképpen több évet terveztem a hajós felszolgálásban eltölteni.
Így lettél tanár, és készíted fel a diákokat a Bols Mixer Akadémia hajós felszolgáló tréningjein.
Ráadásul két kollégáddal magatok állítottátok össze a tananyagot is. Ennyire friss még ez a szakma, vagy ennyire nem voltak jók a fellelhető szakmai tanmenetek?
A hajós felszolgálói szakmai sajátosságaiból eredően inkább úgy fogalmaznék, hogy ennyire speciálisak a hajós pincérekkel szemben támasztott elvárások. A tananyag összeállításánál sokat merítettünk abból a tréningből, amelyen többek között én is betanultam, mielőtt hajóra szálltam.
Kinek ajánlanád a folyami hajózást? Milyen tulajdonságokkal és milyen szakmai előképzettséggel kell rendelkeznie egy folyami hajón dolgozó pincérnek, felszolgálónak?
Aki szeretne világot látni, pénzt gyűjteni és egy ilyen komplex vendéglátói rendszerben tapasztalatot gyűjteni, annak mindenképpen ajánlom a hajós felszolgálást. Előnyt jelent, ha már dolgozott valaki pincérként, de a hajós felszolgáló tréningünk önmagában is nagyon jó alapot ad a hajón a való helytálláshoz. Így külön szakmai előképzettség nem is szükséges az elinduláshoz.
Fontos viszont a jó fizikai állóképesség, a rugalmasság és a nyitott, szorgalmas, tenni akaró hozzáállás. Ezek olyan tulajdonságok, amelyek szakmai előképzettséggel nem helyettesíthetők. Az a tapasztalat, hogy ezek sokszor értékesebbek is, mint bármilyen vendéglátós végzettség. Természetesen a nyelvtudás legalább alapszinten szintén kiemelt jelentőségű, de ismerek olyat, aki a hajón tanult meg „külföldiül”.
Tehát ha kitartó vagy, és tudsz, akarsz dolgozni, akkor bármikor érdemes belevágni. Fantasztikus élmény és lehetőség mindenki számára.
